2012. október 24., szerda

zs

Múlt hét kedden pedig már 2 éve ennek ... :-)

" Ott akarok melletted lenni, mikor reggel van, csak nézni, mikor nyújtózol egy nagyot, ásítasz és félálomban megölelsz s hozzám bújsz. Majd kiszáradt száddal, gyengéden adsz egy puszit a homlokomra és a fülembe durmogsz valamit. Ott akarok lenni melletted, mikor kijössz a zuhany alól és vizes, félig pucér testeddel mögém állsz és a nyakamat puszilgatod, mikor én a kávét csinálom a reggeli zűrzavarban ... "

COMENIUS 2012

Mivel kicsattanok a boldogságtól, kapok az alkalmon, hogy ezt írásban is rögzítsem. A 21. század gyerekének lenni érdekes dolog. Általában ezt több rosszat vonz maga után, mint jót. De most kihasználtuk az alkalmat és rájöttünk, hogy tanárunkat csütörtök este még meg lehet győzni arról, hogy az a holnap történelem témazáró nem is olyan fontos, igazán el lehet halasztani az őszi szünet utánra.  Hát nem gyönyörű?

Az iskolai napokról még mindig nem tudok újat mondani. Fájdalmasan hosszúak és általában olyan fáradt leszek estére, hogy az ágyba kerülés után fél órával már alszok is. Az iskolánk  részt vesz  egy pályázatban,, ami nem más mint a COMENIUS. Portugál, olasz, német valamint francia iskolákkal alkot egy egészet, és a nyitánya itt nálunk, a III. Béla Gimiben volt. Múlt hétfőn tartottunk a díszteremben egy bemutatkozást, amikor minden nemzet bemutatta az országát és az iskoláját és egy verseny keretein belül megválasztottuk, hogy melyik diák által tervezett logó lesz a pályázat emblémája. A program nagyjából 5ig tartott. 
 


Kedden negyed 6-ra értem haza az iskolából, majd nagyjából 10 egész perc itthon töltött idő után mentem gitárórára. Egy óra zenélés után pedig Imiékhez siettem, ahol a többiek már természetesen ott voltak. Marhapaprikás volt a vacsora, Imi 28. szülinapja alkalmából! :-)

Szerdán csak 4 órám volt, rohantam a buszra, hogy időben haza érjek. Itthon összepakoltunk a ruhákat és fél 4 körül mentünk vissza Bajára. A suliban gyülekeztünk a táncosokkal, amíg a külföldi vendégeinket és pár hazai tanárt és diákot egyaránt, a Vadvirág népdalkör, majd egy sváb tánccsoport szórakoztatott. Először nagyon ideges volta, féltem, hogy nem fog mindenki megérkezni. De szerencsére minden olyan jól alakult, ahogy terveztük, sőt még annál jobban is. Beöltöztettünk egy német fiút és egy francia lányt, tanítottunk dalt, táncoltunk baracskait és szilágyságit, Melindáék szatmárit, Zolika kalotaszegi románt, volt zenekari szám, gitároztunk, énekeltünk és egy nagyon jó hangulatú táncházat is a magunkénak tudhatunk! :-) 
 m
 




 Csütörtökön nem mentem iskolába. Ez azért is volt jó, mert szerdán semmi időm nem lett volna készülni másnapra. Reggel 8 órakor indult a busz Mohácsra a külföldi diákokkal és tanárokkal, én pedig jutalomként velük tarthattam. Nagyjából egy óra alatt oda értünk. Kaptunk egy idegenvezetőt, akinek minden mondatát osztályfőnök fordította angolra. Voltunk a templomban, a múzeumban, a parton, megnéztünk különféle szobrokat, emlékműveket, és egy kis szabadidőt is kaptunk. Egész gyorsan elszaladt az a délelőtt! 







A hosszú hétvége nagy része, (egészen pontosan a péntek este, a vasárnap-hétfő egész nap) a táncolással ment el. Itt volt Zsófi és Pöszi, akik bukovinait tanítottak nekünk, illetve pontosítottak a táborban már megszerzett tudásunkat. Eleinte azt hittem nem fogom tudni végig csinálni a próbákat, annyira fárasztóak és kemények voltak. De hétfő délután, mikorra már túl voltunk nevetésen, síráson, erősítésen és játékon is, nem bántam meg az egészet. Koreográfiára fel!

2012. október 7., vasárnap

CE PLÁZA SIÓFOK ****

A hét ismét elég húzósra sikerült, amit a kapott jegyek csak megerősítettek. Az utolsó pár napot leszámítva későn értem haza és pihenni sem tudtam igazán, de ez a hétvége teljes egészében a pihenésről szólt. Pénteken hatodik óra után rohantam a buszra, majd itthon a buszmegállóban már Zsolti várt. Eljöttünk hozzánk, ebédeltünk és fél 3 körül elindultunk. Baján még megálltunk a teszkóba az esetleges hiánytermékeket is megvenni, majd bő másfél óra alatt már Siófokon is voltunk. Nyáron vonattal mentünk Fenyvesre, így teljesen kimaradtak a siófoki élmények. Az idő szuper volt, és már nagyon izgultam, hogy milyen lesz az egész. Egy nem épp egyszerűnek mondható parkolás után, a recepcióra mentünk, ahol kaptunk egy rakat papírt, a belépő kártyákat, fürdőköpeny-kártyát és mindent elmondtak amit a hétvégén tudnunk kellett. 98 szoba van a szállodában, először nem is tudtunk merre kell menni, de végül megtaláltuk a sajátunkat. Már az első pillanatban nagyon tetszett benne minden, de akkor lett az igazi amikor "belaktuk". A szoba elfoglalása után nemsokkal elmentünk vacsorázni. Svédasztalos reggel, svédasztalos vacsora, teljesen mint a mesékben. Én majonézes krumplit ettem rántott hússal, Zsolti pedig rizst és mindenféle húsokat. A vacsora után körbenéztünk kicsit a szállodába, megnéztük a wellnesst és hogy egyáltalán mi merre van. Majd miután rájöttünk, hogy egyikünk sem hozott fogkefét (:D:D:D:D:D) elmentünk a közeli Pennybe, ahol eme hiányosságainkat is pótoltuk. Engedtünk egy nagy kád habos vizet, majd egy hosszú fürdőzés után a Zsolti elvileg a Da Vinci-kódot nézte, de erre nem emlékszem, gyorsan eleluadtam.




Másnap reggel egy édes ébresztő után kikászálódtunk az ágyból és elmentünk reggelizni. Tökmagos kenyér, kifli, toastkenyér , zsömle, sajtos zsömle, eperlekvár, baracklekvár, nutella, mindenféle fornetti, gabonapehely, tej, kakaó, narancslé, tea, kávé, tejbegríz(L), szalámi vagy 5 féle, sajtok, tükörtojás, rántotta, bundás kenyér, gyümölcsök, virsli, pirítós... amit valaha ettél reggeli, az ott volt egy helyen előtted és azt ettél amit csak szerettél volna! Hihetetlen finom volt minden! Reggeli után bikinibe , illetve fürdőköpenybe bújtunk és elmentünk a fürdőrészlegbe. A jakuzziban ültünk sokáig, majd a nagy medencében, játszottunk a zuhanyokkal és szaladgáltunk a szaunák között. Dél körül visszamentünk a szobánkba, megszárítkoztunk, felöltöztünk csinosba, és bementünk a városba. Voltunk a Humanicba, New Yorkerbe és mindenféle boltokban, majd úgy döntöttünk a Mekiben ebédeljünk, úgyis ritkán van ilyesmire alkalom. Tele ettünk magunkat a Mc'Donaldsban, majd visszaszaladtunk a szállodába, húztam egy lapos, kényelmes cipőt és bementünk a belváros kellős közepére. Leparkoltunk a kocsival, majd sétálgattunk a városban, megnéztük a parkot, az új plázát, amiben nem sok minden van, lesétáltunk a partra, ahol rengetegen voltak a jó időre való tekintettel. Nagyon szép volt a Balaton is( bár kicsit sekély, de a Balaton mindig szép), elsétáltunk a Petőfi-sétány felé (amin kiakadtam, mert most már SUMMERSBY PARTI SÉTÁNY-nak hívják), ettünk egy fagyit, majd mikorra lejártuk a lábunkat csak leültünk egy padra és beszélgettünk. Visszamentünk a hotelbe, ismét elmentünk egy kicsit wellnesselni, de akkorra már sokan voltak és nagy volt a gyerek zsivaj is. Átöltöztünk és elmentünk vacsorázni, én sertésbordát ettem galuskával (ami felénk csak nokedli), és túrós derelyét, persze ezer más közül is lehetett volna választani. Vacsora után, ismét egy nagy fürdőzés és hulla fáradtan estünk be az ágyba.









Ma reggel felkeltünk 8 körül (mivel a Forma 1 rajtot meg kellett nézni), majd elmentünk reggelizni (ami hasonló volt a szombati "szűkös" menühöz. Reggeli után még pihentünk kicsit, és lassan neki álltunk összepakolni, majd a Forma 1 után elindultunk haza. Majdnem sírva fakadtam amikor becsuktuk a szoba ajtót és tudtam, hogy már nem megyünk oda vissza. Kijelentkeztünk, majd szívszakadva elhagytuk a hotelt. Szekszárdon még megálltunk egy gyors vásárlás erejéig, majd 1 óra körül itthon voltunk. Ebédeltem, és leültem megcsinálni az írásbeliket. Röpke 3 és fél óra kész lettem velük, most már csak az elméletet kéne betáplálni az agyamba, de olyan nehezen megy. Az ilyen és efféle kikapcsolódások sajnos csak tüneti kezelések a lehangoló, szörnyű hétköznapokra. Hihetetlenül jól éreztem magam, ezen a gyönyörű helyen, vele, akit mindennél jobban ...


2012. október 2., kedd

october

A hétvége további része tanulással ment el, még a szombat délután is, ami nagyon szokatlan volt. Vasárnap délután miután a fejem belefájdult a történelembe és miután a bioszt lezártam ott, hogy a poloszaharodik olyan polimerek, melynek monomerjei monoszaharidok, abbahagytam a tanulást és Istvánnal lementünk meccsre. A mérkőzésen nem látszott a megye II színvonal, volt köpködés meg kiabálás és miegymás.
 
Az október magával hozta a hosszú, szürke hétköznapokat. A hétfői nap elég "dolgozatdúsra" sikerült. Miután túl voltam három dolgozaton és nyolc órán, angol faktról rohantam vezetni. Vezettem két órát, amin kicsit meglátszódott a fáradtságom. Anyával jöttünk haza fél 7 körül. Ebédeltem, amit mondjuk inkább vacsorázásnak és eljött egy kicsit a Zsolti is, de nagyjából 20 percet töltöttem ébren mellette. Ma kilenc órám volt szünet nélkül, magyar dolgozattal, Kristóf előadásával, aerobik a jóképű tesi tanárunkkal és egy " pihentető " exceles infófakt, egy kis viharral és elázással megspékelve. Fél 6 körül értem haza, ettem pár falatot és rohantam háromnegyedre gitározni. Nagyon jó volt, jókat tanulunk mostanában, és mivel az agyam ilyenkor már nem képes feldolgozni még a zeneelméletet, leginkább olyan számokat tanulunk, amit mi határozunk meg. Kitartás, közeleg a hétvége, már csak hármat kell aludni! ;-)